Új termékeink

Vitál Patika - Hírek
Töltsük fel a kamrát télire!- Amit az aszalásról tudni érdemes PDF Nyomtatás E-mail

Ismerjük a tücsök és a hangya jól ismert meséjét. A tücsök egész nyáron csak hegedült, míg a hangya szorgosan dolgozott, hogy előkészüljön a télre. Itt az idő, hogy mi is elkezdjük a felkészülést, és a friss gyümölcsöket aszalással tartósítsuk a hideg napokra. Hogy ne kopjon fel az állunk!

Bár ősszel szinte alig tudnunk választani a sok elérhető gyümölcs és zöldség közül, télen már jóval nehezebben juthatunk hozzá a kedvenc csemegéinkhez. Az aszalással ugyanakkor a hideg napokon is előcsalogathatjuk a nyár ízeit, és még rostban gazdag energiaforráshoz is juthatunk. Tudták ezt az őseink is, akik a Közel-Keleten már több mint 5000 évvel ezelőtt is ehhez a fortélyhoz folyamodtak, hogy tartósítsák a gyümölcsöket-zöldségeket.

Bővebben...
 
Anti-Nobel-díj a banánhéj csúszósságának és rénszarvasok ijedősségének vizsgálatáért PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - Anti-Nobel-díjakat adtak át egyebek között a banánhéj csúszósságának kutatásáért, a jeges medvének öltözve rénszarvasokat ijesztgető tesztekért és a Jézus arcmását a pirítóson felfedezők agytevékenységének vizsgálatáért Bostonban.

    A furcsa és humoros kutatásokért csütörtökön Bostonban immár 24. alkalommal átadott "elismerés" már majdnem olyan híres, mint a valódi Nobel-díj - tudósított a BBC hírportálja. Az úgynevezett IgNobel-díj nevét szójáték, az angol ignoble, vagyis alantas, méltatlan szó és a Nobel-díj kombinációja adja.
    Mabucsi Kijosi japán kutatócsoportja laboratóriumban mérte meg a banánhéj és a cipőtalp közötti súrlódást, és kimutatták, az alma és a narancs héja nem annyira csúszós. Ezért az eredményért kaptak a Kitaszato Egyetem tudósai fizikai anti-Nobel-díjat.
    A kitüntetést, melyet az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) című humoros tudományos magazin szponzorál, elsőre viccesnek tűnő eredményekért adják, aki azonban mélyebbre ás, komoly tudományos szándékokra lelhet.

Bővebben...
 
Egyedülálló magyar ikerkutatás a szívbetegségek öröklődéséről PDF Nyomtatás E-mail
Budapest, 2014. szeptember 18., csütörtök (MTI) - A szívbetegségek öröklődését vizsgáló egyedülálló kutatás első fázisa zárult le a budapesti Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. A kutatásba 110 egy- és kétpetéjű ikerpárt vontak be - olvasható az egyetem honlapján. A vizsgálat már most életeket mentett.
 
    A környezeti tényezők - életmód, dohányzás, egyéb rizikófaktorok - mellett a genetikának is szerepe lehet a koszorúér-betegségek és így a szívinfarktus kialakulásában, ezért akinek a családjában előfordult szívroham, annak már gyermekkorban el kell kezdenie a megelőzést - írták a kutatók.
Bővebben...
 
Jobb a közérzete annak, aki kocsi helyett gyalog vagy biciklivel jár munkába PDF Nyomtatás E-mail
(MTI) - Javul a közérzete annak, aki kocsi helyett gyalog vagy biciklivel jár munkába. Könnyebben koncentrálnak, kevesebb stresszről számolnak be, mint azok, akik autót vezetve ingáznak - derült ki egy nagy léptékű, hosszú távú angol kutatásból.
 
    Még a tömegközlekedéssel bejárók is jobban érezték magukat, mint azok, akik autóztak - idézte a BBC hírportálja a Kelet-angliai Egyetem (UEA) kutatóinak a Preventive Medicine című szaklapban megjelent tanulmányát.
    Régóta köztudott, mennyi előnnyel jár a mozgás a testi egészség szempontjából, de az új tanulmány azt is kimutatta, milyen kedvezően hat a lelkiállapotra.
Bővebben...
 
Svédországban a legmagasabb, Bulgáriában a legalacsonyabb szintű a cukorbetegek ellátása Európában PDF Nyomtatás E-mail
Bécs/Budapest, 2014. szeptember 17., szerda (MTI) - Svédországban a legmagasabb szintű, Bulgáriában a legfejletlenebb a cukorbetegek ellátása Európában - derül ki a Bécsben folyó Európai Diabétesz Kongresszuson szerdán közzétett európai diabétesz-mutató adataiból. A vizsgált harminc európai állam ellátórendszerének rangsorában Magyarország a 17. helyen áll.
 
    A 28 követelmény vizsgálatával készült rangsorban Svédországot Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia és Svájc követi. A ranglista végén Bulgária, Litvánia, Észtország, Románia és Málta áll. 
    Az Európai Unió 28 tagállama, valamint Norvégia és Svájc részvételével készült nagyszabású tanulmány szerint Európában 2013-ban 56,3 millió cukorbeteg volt, akiknek kezelése 100-150 millió euróba került. A Health Consumer Powerhouse svéd kutatóintézet által készített jelentés azzal számol, hogy 2035-re 22 százalékkal 68,9 millióra nő a kontinensen a cukorbetegek száma.
Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 200