Új termékeink

Vitál Patika - Hírek
Magyar tudósok a világon először fényképezték a kannabisz agyi hatását PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - A világon először a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudósai fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat - olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.

    A "füves cigaretta" drámaian csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. A kutatókat sokkolta, ahogyan a kannabisz aktív hatóanyaga, a THC (tetrahidrokannabodol) valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről - írták az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) tudósai a Nature Neuroscience rangos idegtudományi szaklapban közzétett tanulmányukban.
    Az utóbbi években kiderült, hogy az úgynevezett endokannabinoid jelmolekulák - amelyek hatásukban a THC-hoz hasonlítanak - kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kétirányú kommunikációban.
    Katona István és kollégái az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének Lendület Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjában kimutatták, hogy a rekreációs célú kannabiszfogyasztás, vagyis a füves cigaretta durván beavatkozhat az idegsejtek "beszélgetésének" finomszabályozásába.

Bővebben...
 
A magzat arca tükrözi az anya dohányzásának káros hatásait PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - Az anya dohányzásának káros hatásai tükröződhetnek a méhben lévő magzat arcán - mutatták ki négydimenziós ultrahangfelvételek elemzésével brit kutatók.

    A Durhami és a Lancasteri Egyetem szakemberei az ultrahangfelvételek vizsgálatakor jelentősen nagyobb mértékű szájmozgást figyeltek meg a dohányzó anyák magzatai esetében, mint az várható a babáknál, akiknek mozgása normális esetben csökkenő ütemű a várandósság utolsó hónapjaiban.
    A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a magzat központi idegrendszere, amely a mozgást általában és különösen az arcmozgást irányítja, nem fejődik abban az ütemben és módon, ahogyan a nem dohányzó anyák magzata esetében.

Bővebben...
 
Új vírust fedeztek fel az óceán mélyén PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - Új vírust találtak az óceán mélyén amerikai kutatók, a felfedezést ismertető tanulmányt a Nature Communications legújabb számában tették közzé a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) tudósai.

    A kutatócsoport a kaliforniai partvidéken, Santa Monica térségében vett mintákat a tengerfenék üledékéből. Az így szerzett anyagot a laboratóriumban metángázzal "kezelték", hogy elősegítsék a mintákban lévő ősi mikroorganizmusok, az úgynevezett archeák növekedését - olvasható az egyetem honlapján.
    Az archeák (Archaea, Archaebacteria) egysejtű, mag nélküli szervezetek. Élőhelyeik szerint három nagy csoportjukat különböztetik meg: a halofilok az extrém sós környezetet kedvelik, a metanogén fajok az oxigénmentes (anaerob) közegben fejlődnek, üledékben, vagy állatok bélrendszerében találhatók, a termofilek pedig a viszonylag magas hőmérsékletű, sokszor 100 Celsius foknál melegebb élőhelyeken, gejzírekben vagy az óceán fenekén található hőforrásokban tenyésznek.

Bővebben...
 
Napi egy tál teljes értékű gabona életet menthet egy tanulmány szerint PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - Napi egy tál teljes értékű gabonaféle életet menthet a Harvard Egyetem nagy léptékű, hosszú távú kutatásának eredményei alapján.

    Tizenhét százalékkal csökkent a rák, a szívbetegség, a légzőszervi kórok és a cukorbetegség okozta idő előtti halálozás veszélye azoknál, akik minden elfogyasztott 1000 kilokalóriánként 34 gramm teljes értékű gabonafélét ettek - idézte a The Daily Telegraph a BMC Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányt.
    Mindegyik teljes értékű, vagyis hántolatlan, finomítatlan gabonaféle - többek közt a búza és a zab - kedvező, betegségeket megelőző, a szervek egészségét őrző hatását kimutatták. Ezek a magvak ugyanis bővelkednek élelmi rostokban, ásványokban és antioxidánsokban.

Bővebben...
 
Amit a folátról tudni kell PDF Nyomtatás E-mail
A folát a B vitaminok családjába tartozik s minden nap kell fogyasztani. A legfőbb élelmiszerek folsavval történő dúsítása jelenleg is vita tárgya, mely arra ösztönözte a kutatókat, hogy újabb stratégiákat vizsgáljanak ki az európaiak folát-állapotának javítása érdekében.
 
Miért van szükségünk folátra?
 
A folát az élet alapvető építőköveinek, a DNS-nek, valamint RNS-nek a szintéziséhez, helyrehozásához, működéséhez szükséges. Ebből adódóan a folát elengedhetetlen az új sejtek képzéséhez, valamint fenntartásához, különösen fontos szerepet töltve be a gyors növekedés –mint gyermekkor vagy terhesség - időszakában. A felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szükségük van folátra a normális vörösvérsejtek előállításához és a vérszegénység[1] megelőzéséhez. A marginális foláthiány az emelkedett homocisztein aminosav vérben lévő szintjének emelkedésével is kapcsolatba hozható, ami a szívbetegségek, illetve sztrók[2] kockázati tényezőjének számít. Mivel a folát segíti megelőzni a DNS-ben okozott károkat, néhány bizonyíték alátámasztja egyes rákfajták, elsősorban a vastagbélrák[3], megelőzésében játszott szerepét.
Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 229