Új termékeink

Vitál Patika - Hírek
Élesztőgomba PDF Nyomtatás E-mail
Az élesztőgomba egy olyan aprócska növényszerű mikróba, mely a kenyér kelesztésére valamint olyan alkoholos italok, mint bor, almabor és sör gyártásához használatos. Magában is egy rendkívül tápláló étel, gazdag fehérjében és B vitaminokban. A sörfőzésből származó élesztőmaradványok feldolgozásra kerülnek, hogy kenőanyagként és egyéb hozzávalóként szolgáljanak termékek széles választékához a harapnivalóktól egészen a feldolgozott húsokig.
 
Az élesztőt több ezer év óta használják kenyér, valamint alkoholos italok előállítására. Az emberiség születése óta a gabonafélék számítanak legfontosabb ételünknek. Őseink felismerték, hogy a gabonákat őrléssel, és sütéssel sokkal ízletesebbé tehetik. Mára a lepénykenyerek, kukoricalepények még mindig ezzel a technikával készülnek.
Bővebben...
 
Jótékony tejsavbaktériumok PDF Nyomtatás E-mail
A tejsavbaktériumokat legalább 4000 éve használják az élelmiszerek fermentálására vagy beoltására. Különösen a fermentált tejkészítményekben használják világszerte, beleértve a joghurtot, sajtokat, a vajat, az írót, a kefirt és a kumiszt.
A tejsavbaktériumok azonosak a jótékony baktériumok egy nagyobb csoportjával, melyek hasonló tulajdonságokkal bírnak, és a fermentációs folyamat végtermékeként mindegyik tejsavat állít elő. A természetben nagyon elterjedtek, emésztőrendszerünkben is megtalálhatók. Habár legjobban a fermentált tejtermékek előállításánál játszott szerepükről ismertek, használják még őket zöldségfélék savanyítására, sütéshez, borkészítésnél, halak, húsok és kolbászfélék pácolásánál-érlelésénél. 
Bővebben...
 
Gyermekorvosok társasága: a túl sok fehérje sem jó a csecsemőne PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - A túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása az első két életévben növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát - írta a Magyar Gyermekorvosok Társasága az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

    Több nemzetközi kutatás is igazolta, hogy kisgyerekkorban a fehérje túlzott fogyasztása, illetve a nem megfelelő szerkezetű fehérje érdemben növeli a későbbi elhízás kockázatát, sőt szerepet játszhat az elmúlt tizenöt évben tízszer gyakoribbá vált allergia kialakulásában is.
    A közlemény szerint a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája is részt vett abban az európai kutatásban, amely azt vizsgálta, milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekek elhízásában. A kutatásban több mint 2500, két és kilenc év közötti gyermeket vizsgáltak. 

Bővebben...
 
Talajból nyerhető medicinák - elkészült a gyógyszercélpontok első globális térképe PDF Nyomtatás E-mail

 A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai a világ számos tájáról származó talajminták elemzése alapján készítették el a lehetséges gyógyszercélpontok első globális térképét, meghatározva, hogy hol nyerhetők ki új antibiotikumok és rákellenes készítmények hatóanyagai.

    A projektről a szabad hozzáférésű eLife tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány.
    Egyetlen teáskanálnyi talajban több a mikroorganizmus, mint ahány ember él a Földön. Eddig csupán töredéküket tenyésztették, és vizsgálták a baktériumok által kiválasztott vegyületek tulajdonságait. E hiányosságot hivatott pótolni a Rockefeller Egyetem kutatói által indított Drugs from Dirt (Gyógyszerek a földből) elnevezésű projekt, amelynek keretében a világ számos táján gyűjtött talajmintákat kértek az önkéntesektől - olvasható a ScienceDaily hírportálon. 

Bővebben...
 
Az elhízásnál is halálosabb a mozgáshiány egy tanulmány szerint PDF Nyomtatás E-mail

(MTI) - Az elhízásnál is halálosabb a testmozgás hiánya: majdnem kétszer annyi ember halálát okozhatja, mint a túl magas testtömegindex - derült ki egy hosszú távú, igen nagy létszámú brit tanulmányból.

    A Cambridge-i Egyetem kutatói megállapították, hogy évente körülbelül 676 ezer európai haláleset írható a mozgáshiány számlájára, miközben az elhízás mintegy 337 ezer ember korai halálát okozta a kontinensen - tudósított a BBC az American Journal of Clinical Nutrition című táplálkozás-tudományi szaklapban megjelent tanulmányról.
    Következtetésük szerint napi húsz perc tempós séta alapvető változást hozhatna.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 220